Déry Attila – Attila Déry
|
Déry Attila – Attila Déry |
|
|
|
|
|
magyar építőipari reklámok 1947 előtt |
|
szigetelések
|
Bár az épületek talajvíz elleni szigetelése az építés kezdete óta gondot jelentett, e munka a 19. században vált komoly és önálló szakembert igénylő feladattá. A szigetelések vegyipari alapú megoldásai sajátos műszak hátteret és tudást igényeltek. Az épületek szigeteléséhez hasonlatos probléma volt a faszerkezetek szerves károkozók elleni védelme is E szerkezetek gomba, rovar és korhadás elleni védelme szintén vegyipari alapú beavatkozást igényelt. Emiatt – és a gyártók és kivitelezők részbeni azonossága miatt – került e két munka egy rovatba. A hirdetők itt részben az alapanyagok gyártói, részben maguk a szakfelhasználó vállalkozók. A fal- és tetőszigetelések, illetve aszfaltozások terén a kiegyezés után szinte egyeduralkodó helyzetbe került az 1871-ben létesített a The Neuchatel Asphalt Comp. Ltd., amelynek idővel osztoznia kellett a piacon a Magyar Aszfalt Rt.-vel, és Biehn János aszfaltgyárával. Az első világháború után a hagyományos szigetelések területén a Posnansky és Strelitz cég került vezető helyzetbe. A 20. század első felében Helvey Tivadar vegyészeti gyára és a Gosztonyi és Társa cég mutattak utat a korszerű szigetelések gyártása terén. A korszakban végig keresett favédő termék maradt a karbolineum, amelyet az Avenarius cég gyártott. A fedések ma elfeledett megoldása a facement (Holzzement). Ezen anyag korai megoldása volt az agyagból, szőrből, szecskából, salakból gyúrt és döngölt, kátránnyal bekent Dorn-féle tapasz, mai formája Samuel Häusler kishajlású deszkalapra felhordott szurok, kátrány és kén keverékű és enyves papír alapanyagú tetőfedéséből származott (1839). A 20. század elején a Häusler-féle fedés már kőszénkátrány, kén, gumi, szurok, kőszén, korom csak a feltaláló által ismert arányú keveréke lett. E keveréket görcseitől megfosztott gyalult és cinkbádog szegéllyel ellátott deszkázatra dolgozták rá. Az azbesztrostos cementkötésű lap, az Eternit az osztrák Ludwig Hatschek (1856–1914) találmánya 1900-ból. 1901-től Vöcklabruck-ban, 1902-től Nyergesújfalun is gyártották.
A hőszigetelés kérdését a modern építészet vetette fel. A Celotex, a Parafakőgyár Rt. és a többi új szakcég korábban ismeretlen területen dolgozott. |
