Déry Attila        Attila Déry

 

főoldal

home

letöltések

downloads

könyvek

books

építészeti bibliográfia 1914-ig

architectural bibliograpy before 1914

magyar építőipari reklámok 1947 előtt

 

 

 

épületgépészet

villamosság

 

 

vissza

 

                                       

A gépészet önálló munkaként a 19. század elején bukkant fel az építészetben. Kezdetben a vízellátás és csatornázás berendezéseit, később a fűtés különféle rendszereit és a szellőzés megoldásait jelentette. A hazánkban a csatornázás a 18. század második felétől, a vízellátás szűrt, vezetékes hálózatainak építése pedig a 19. század elejétől vált egyre fontosabb feladattá. A gázellátás és világítás e század harmincas éveitől társult a belsőépítészet munkáihoz. A szellőzés egyedi megoldásai középületekben ugyan már a 18. században felbukkantak, beépítése azonban csak a 18.század erősen látogatott köztereiben és az ipari épületekben vált elkerülhetetlenné. A fűtés kazános, szerelt hőleadós megoldásai a 19. század második felében terjedtek el.

A 67-es korszak nagy gépészeti szerelő cége volt az 1853-ban alapított, majd 1893-ban valódi nagyüzemmé szervezett Zellerin Rt. Elsősorban vízvezetékek-csatornák szerelésére szakosodott Knuth Károly 1873-ban alapított üzeme. Épületgépészeti tömegárut és Fűtésberendezési Rt. Kisebb független vízhálózatokat kivitelezett a Sommer és Fein cég.

A villanyvilágítás (ívfény) legkorábban a piacra bevezetett komoly üzeme volt az egyébként erőátviteli berendezéseket gyártó 1882-ben létesített Egger B. és tsa. Osztrák-Magyar Villámvilágítási és Munkaáttevő Gyára, amelyből végeredményben az Egyesült Izzó „nőtt ki”. Nagy középületek villamos berendezéseinek szerelésében a Ganz Villamossági Rt. is részt vett. Mellettük a bácsi Siemens-kirendeltség is kapott nagyobb munkákat.

Az első világháború utáni építészeti, műszaki és szociális változások után megnőtt az igény az épületgépészet iránt. Elterjedtek a lakást vagy házat kiszolgáló központi fűtések, természetessé vált a villanyvilágítás és a bárházépítés egyre több felvonót kívánt. A fejlődés jellemzője az erős szakosodás lett. A központi fűtés terén a Magyar Radiátorgyár Rt. termékei uralták a piacot; gyártmányaikat sok kisebb vállalkozó használta és hirdette is. E kisebb vállalkozók általában olyan önálló mérnökök voltak akik maguk tervezték és művezették munkáikat, néhány szerelővel, tipikusan saját lakatosműhelyre támaszkodva. Az 1920-as évek közepére a víz, gáz és villanyszerelés, valamint a kórházi berendezések szakemberei szakosodtak és nagyobb épületeknél gyakran együtt is vállalkoztak.

 A klimatizálás iránt feltámadó igényeket elsősorban a Thiergärtner és Stöhr cég elégítette ki, kisebb vállalkozók – például Schubauer és a Varga testvérek – mellett. Welward Zoltán különböző cégtársakkal a kazán- és kéményépítés terén jeleskedett, akárcsak a szellőző berendezéseket is szállító Schulz Rt. A felvonókat Schindler Ignác, Haverland Antal, Wertheim F. – később a Magyar Felvonó és Gépgyár Rt. gyártották és szerelték be.